Az ilyen mesterien tökéletesen semmilyenre csiszolt, jellemtelen decemberi napot, mint a mai is volt, az ilyen pixelhalmazok közé bújtatott, minden ízében szabad pillanatok festik meg élettel 🌞
A lemenő nap fényében, gyermeki játékossággal minden lépéssel gondtalanabbul süppedni a meleg homokba, érezni a lábujjaink közt az apróra csiszolt kavicsok simogatását… már csak a gitár éneke tudta megkoronázni a nap utolsó óráit.
Szabadság. Energia. 🔆
Szeretem nagyon, ha alkotó embereknek alkothatok. Mindig kicsit összemosódnak az eszközeink. Részemről nem is volt kérdés, hogy jelen legyen-e a zene a fotózáson, ha már ennyire eleme az életüknek.
És persze erről a fotózásról is ezer wattos mosollyal értem haza. Feltöltve. 🌞
Comments