

























































Vikiék tavaly egy vasárnapi napon keltek egybe, szűk családi körben, a szabadban. Már az első találkozásunkkor nagyon megvolt a közös hang, ahogy mondani szoktam: Ők egymásért rajonganak én pedig a szerelmükért. :) Már a jegyes fotózás is nagy nevetésekkel dúsítottra sikeredett, így nem volt kétségem afelől, hogy csodálatos pillanatok részese lehetek majd a nagy napjukon. Olyan, amilyennek lennie kell: Őszinte, természetes, meghitt és igazán szerelmes. Az ilyen párokért, pillanatokért imádom nagyon a szakmám !